A stressz olyan érzelmi állapot, amelyet egy váratlan vagy épp hosszabban fennálló szituáció vált ki. Ezek rendszerint olyan események, melyekre nincs megküzdési stratégiánk. Van ugyanakkor a stresszenk egy olyan fajtája, amely ösztönzőleg hathat cselekvéseinkre. A pozitív stressz által kiváltott izgalom segíthet jobban teljesíteni, hiszen az izgalom fokozza az éberséget és a koncentrációt, motiválthatja a ráhangolódást, cselekvővé, aktívvá teszi az egyént. Másrészt azonban a túlzott stressz és szorongás kihatással lehet a mentális és fizikai állapotra, a koncentráció és figyelem elterelődhet az aktuális feladatról, ami hibákhoz és rossz teljesítményhez vezethet. A feszültséget fokozhatja, hogy a stresszes élethelyzetekben alvási nehézségek, érzelmi ingadozás és egyéb gondok is jelentkezhetnek, melyek hosszabb távon súlyos egészségkárosodáshoz vezethetnek.

Pozitív stressz

A stresszre rendszerint "valami rossz dologként", hátráltató tényezőként, feszültségteremtő erőként gondolunk, ugyanakkor létezik pozitív stressz is, amely - bár ugyanúgy feszültséget, a komfortzónából való kimozdulást eredményez - ösztönzőleg hat cselekvéseinkre. A pozitív stressz olyan reakció, amely akkor jön létre, amikor a szervezet kihívásokkal szembesül, de ezt a kihívást képes kezelni, és a stresszhatás arra ösztönzi a személyt, hogy teljesítsen. A kulcskifejezés: a stresszkezelés képessége. Mindenkinek egyedi megküzdési stratégiákra van szüksége, hogy a számára leghatékonyabb módon, sikeresen vegye az akadályokat. Ezeket a stratégiákat, módszereket folyamatosan tanuljuk, újabb és újabb stresszhelyzetekbe való kerülés során (manapság divatos ezt a komfortzónából való kimozdulással párhuzamba állítani) rendre új cselekvési mintázatokat választunk, melyek jó esetben megkönnyítik a szituációban való jelenlétünket.

Bizonyos esetekben ösztönző, sikerélményt nyújtó hatása miatt mi magunk keressük a pozitív stresszorokat például azáltal, hogy az egyén kihívások elé állítjuk magunkat, amelyek elősegítik a személyes növekedést és fejlődést. Ez lehet akár munkahelyi kihívás, sportteljesítmény, tanulás vagy más olyan tevékenység, amely magában foglalja a személyes képességek és határok kitolását. Egy-egy ilyen kihívás sikeres teljesítése olyan tanulási folyamattal jár együtt, amely során bővül a megküzdési eszköztárunk, ezáltal egyre több élethelyzet kezelésében leszünk járatosak.

Stresszhormonok

A stressz azonban nem csupán egy érzelmi állapot. Stresszesnek érzett szituációkban olyan stresszhormonok szabadulnak fel, melyek serkentik az agy működését. Ez segíti az egyén gondolkodási és döntéshozatali képességének javítását, az egyéni célok tudatos azonosítását, motiválttá, cselekvővé teszik az embert. A legismertebb stresszhormonok például az adrenalin és a kortizol, amelyeket a szervezet akkor termel fokozottan, amikor stresszhelyzetbe kerül. Ez a stresszhatás az agyban lévő hypothalamus aktiválásával kezdődik, amely jelzést küld az agyalapi mirigynek a stresszhormonok felszabadítására. Az adrenalin felszabadulása fokozza az éberséget és a figyelmet, serkenti a szív és a légzőrendszer működését, valamint növeli az energiaszintet. A kortizol felszabadulása a hosszú távú stresszhatás következtében történik, és segít a testnek megfelelően reagálni a stresszre, például azáltal, hogy növeli a vércukorszintet és csökkenti az immunrendszer aktivitását.

Bár a stresszhormonoknak fontos szerepe van a szervezet stresszkezelő folyamataiban, ha hosszú ideig terhelik a testet, negatív hatással lehetnek az egészségre, például növelhetik a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségek kialakulásának kockázatát, és csökkenthetik az immunrendszer hatékonyságát. Ezért fontos a stresszkezelés és a megfelelő relaxációs technikák alkalmazása a stresszhatás csökkentése érdekében.

Stresszkezelés és önismeret - Miben segíthet a coaching?

A stressz hatékony kezelésében és a pozitív stresszorok tudatos keresésében nagy szerepe van az önismeretnek és a céltudatos, a jelen aktualitását megélő szemléletmód kialakításának. Ezek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük a stresszt kiváltó okokat és a rájuk adott saját reakciónkat. Az önismeret segít felismerni a stressz belső okait, míg a tudatos cselekvés lehetővé teszi, hogy hatékonyabban, gyorsabban reagáljunk egy-egy szituációban, ezáltal minimalizáljuk a komfortzónából való kilépés okozta belső feszültséget.

A coaching azáltal, hogy felszínre hozza és tudatosítja mindazokat az élethelyzeteket, melyeket az ügyfél (coachiee) stresszornak él meg, segít a stresszhelyzetekre való jobb reakcióban és a pozitív stresszorok tudatos keresésében. A folyamat során azokat az önismereti technikákat és a tudatos cselekvési módszereket keressük, melyek kifejezetten a coachee életében okoznak elakadást vagy épp leküzdhetetlennek tűnő kihívást, ezáltal stresszt, és ezek helyett a lehetséges megoldásokat, a kivitelezhető, elérhető, tudatosan megléphető cselekvéseket keressük. A cél olyan hatékony stresszkezelő stratégiák kialakítása és ösztönös cselekvéssé formálása, melyek egy következőleg felmerülő szituációban "jó gyakorlatként" elővehető cselekvési módként azonnal alkalmazhatók. Ezzel két legyet ütünk egy csapásra: csökkentjük a váratlanságból eredő sztresszfaktort, valamint a tudatos, jó esetben sikeres reakció pozitív stresszorrá válhat, így maga az ügyfél vette kézbe saját életét, sikerélményt szerzett egy korábban őt megakasztó, feszült helyzet kezelésében.

A coaching hatékony módszer lehet a stresszkezeléshez, mivel segíti az egyént abban, hogy tudatosítsa és jobban megértse saját reakcióit, valamint az időbeosztás, a relaxáció és a kommunikáció javítása, valamint az önismereti technikák elmélyítése látványos és gyors sikerre ösztönzi a coacheet.

Relaxáció

A relaxáció során a test és az elme egyaránt megnyugszik, és ezzel összefüggésben változások következnek be a mentális, fizikális és hormonális szinten. Azáltal, hogy elménk nyugodtabbá válik, csökken a szorongás, és javul az érzelmi állapotunk. A figyelem - a fennálló külső körülmények helyett - a testre összpontosul, és ez segít időlegesen kizárni az elme zaját és a negatív gondolatokat. Ezzel egyidőben csökken a vérnyomás és a pulzus, a légzés lelassul és mélyebbé válik, az izmok ellazulnak és a csökken a fájdalomszint. A relaxáció a testet arra ösztönzi, hogy pihenjen és regenerálódjon. A mentális és fizikális változásokon túl relaxáció során a test boldogsághormonokat termel, mint például az endorfinok és az oxitocin, amelyek javítják a hangulatot és csökkentik a fájdalmat. Ezen kívül, a relaxáció csökkenti a már említett stresszhormonok, például az adrenalin és a kortizol szintjét a szervezetben.

A relaxáció (akár meditáció) tehát nem egy misztikus folyamat, amely során "lótusz ülésben hümmögünk a füstölőtől átitatott sötét szobában". Sokkal inkább egy tudatosan a testre fókuszáló, nyugtató cselekvés, amely irányítottan képes koncentrálni az elme figyelmét. A hatékony relaxáció számtalan cél érdekébe állítható, és a mindennapok részeként jól támogatja a hétköznapok kihívásai okozta stressz kezelését.

Hogy kinek melyek relaxációs technika válik be, személye válogatja. Kinek a sport, kinek egy jó könyvvel való elvonulás, zenehallgatás okoz testi-lelki feltöltődést. Vannak ugyanakkor kifejezetten a relaxációt segítő technikák, melyek közül a legismertebbek a következők:

• Progresszív izomrelaxáció: A progresszív izomrelaxáció során az izmokat sorban feszítjük és lazítjuk, miközben figyeljük a testünkben lévő feszültséget, és azt, hogy miként oldódik fel az izmok ellazulása során.
• Légzőgyakorlatok: A mély légzési gyakorlatok segítenek a test oxigénellátásának javításában, ami javítja a test és az elme állapotát. A pránayama nevű indiai légzőtechnika is erre a célra szolgál.
• Meditáció: A meditáció során az elme figyelmét a jelen pillanatra összpontosítjuk, miközben csendben ülünk, és figyeljük a testünket és a légzésünket. A meditáció segít csökkenteni a szorongást és a stresszt, és növeli a mentális egészséget.
• Autogén tréning: Az autogén tréning során a test különböző részeire fókuszálunk, és tudatosítjuk, hogy mennyire és milyen módon érezzük azokat melegnek, nehéznek vagy feszültnek. Ez a gyakorlat segít az izmok ellazításában és a testi feszültség csökkentésében.
• Jóga: A jóga egy olyan testmozgás, amely segít az izmok ellazításában és a test rugalmasságának növelésében. A jóga pozitív hatással van a testre és az elme egészségére is.
• Masszázs: A masszázs segíti az izmok ellazulását és csökkenti a testi feszültséget. A masszázs során az izmok megnyugszanak és hatékonyan oldódnak fel a meglévő izomgörcsök.

Ezen technikák mindegyike hatékony relaxációs módszer lehet, érdemes azonban többet is kipróbálni ahhoz, hogy megtaláljuk a számunkra leginkább megfelelő módszert.