A csecsemők és a kisgyermekek saját mozgásuk révén, játékosan fedezik fel a világot. A korai fejlődés alapját a mozgásos viselkedés és észlelés, valamint az ezek közötti funkcionális kapcsolat jelenti. Ezek gyors rendszerezése, raktározása és elérhetősége a tanulás alapja. Nem beszélve arról, hogy a beszédfejlődés számos nem nyelvi előkészítő folyamatot igényel, és ezek hatékony beépülése elengedhetetlen a beszéd elsajátításához. Az esetlegesen visszamaradott mozgásfejlődés és az ebből adódó idegrendszeri fejlesztés kulcsfontosságú a beszédzavarok és az olvasás-írás nehézségeinek megelőzésében és kezelésében.

Az idegrendszeri fejlődés és a mozgás kapcsolata

A mozgásfejlődés olyan változásokat jelent az ember életében, amelyek a testi és szellemi tulajdonságokat is érintik, és az életkor függvényében változnak. Ez a fejlődési folyamat az alapvető mozgásokban, a koordinációs és a mozgásminták rögzítési képességek fejlődésében jelentkezik. Tudni kell, hogy a mozgásfejlődés genetikailag meghatározott és időszakos jellegű, az egészséges fejlődéshez szükségesek a csak az emberre jellemző, egymásutániságában nem felcserélhető, nem megváltoztatható mozgások. Az emberre jellemző egyedfejlődési sor a kúszás-mászás-járás dominancia, és ez komoly összefüggésben áll emberi kommunikációval, azaz a beszéd-írás-olvasás folyamatával. A kommunikáció akkor lesz hatékony, ha a gyermek problémamentesen végigmegy a mozgásfejlődés állomásain, mivel az idegrendszer teljes beérése szükséges ahhoz, hogy a kommunikációban alkalmazott formák – gesztusok, hanglejtések, mimikák stb. – mindegyike tökéletesen működjön. Ha az anyanyelv szintjén elmaradás tapasztalható, az azt jelzi, hogy az idegrendszer nem megfelelően szerveződött.

Tanulási és egyéb képességzavarok

Az iskolai tanulási zavarok előfordulásának egyik legfontosabb előrejelzője az óvodáskorban jelentkező részfunkció vagy részképesség zavarok jelenléte. A részképesség zavarok olyan tanulási zavarok egy alcsoportját jelentik, melyek az érzékelés, észlelés, mozgás, figyelem, beszéd, emlékezet és gondolkodás eltérő működése következtében lépnek fel. Ezek mind szükségesek a komplex fiziológiai vagy pszichológiai tevékenységek (beszéd, gondolkodás, írás, olvasás, számolás) megvalósulásához. Az egyes érintett területek elmaradása figyelhető meg például a beszédfejlődés késése esetében. A részképesség zavarok rendszerint általánosan befolyásolják az összzes többi funkció működését. Kialakulásukban - az idegrendszeri éretlenség mellett - a látási és hallási ingerek feldolgozásának nehézségei játszanak jelentős szerepet. Ezek a nehézségek beszédelsajátítási zavart és ebből következően emocionális, majd viselkedési zavart okozhatnak. A korai felismerés és kezelés azonban jelentősen csökkentheti a tanulási zavarok létrejöttének kockázatát, és elősegítheti a sikeres tanulást.

Az iskolai tanulási zavarok sokféle tünettel járhatnak. Az érzékelés, észlelés, mozgás, figyelem, beszéd, emlékezet és a gondolkodás eltérő működése következtében az érintett területen a fejlődés lelassulhat, az újabb információk feldolgozása elakadhat. A kortársakhoz való lemaradás és a gyermek elé támasztott követelmények nehézkes teljesítése érzelmi és viselkedési problémákhoz vezethetnek. A tanulási zavarok korai felismerése és kezelése nagyon fontos ahhoz, hogy a gyermekek sikeresen végezhessék el az iskolát, és a mindennapi életben is boldogulhassanak. Az óvodáskorban jelentkező részfunkció vagy részképesség zavarok felismerése és kezelése nagyban segíti az érintett területek fejlődését, és megakadályozhatja a további tanulási nehézségek kialakulását.

Beszéd - olvasás - írás

A megkésett beszédfejlődés lehet öröklött vagy szerzett, például idegrendszeri betegség, sérülés vagy érzékszervi zavar miatt, de a legtöbb esetben egyszerű fejlődésben tapasztalható elmaradas áll a háttérben. Az auditív (hallásos) észlelési zavar az észlelt hangok értelmezési képtelensége, a verbális (szóbeli) megvalósítási zavar pedig az akaratlagos beszéd mozgásainak zavara. Az írási és helyesírási nehézségek gyakran társulnak beszédfejlődési zavarokkal (és fordítva), míg a ritmuszavarok közé tartozik a dadogás és a hadarás. Az időben felismert és kezelt beszédfejlődési zavarok javítják a kommunikációs képességeket és a társadalmi beilleszkedést is. Fontos, hogy a szülők és a környezet megértő és türelmes legyen a zavarokkal küzdő gyermekkel, és segítsék őt az önértékelés és a kommunikációs képességek fejlesztésében.

A beszédfejlődési zavarok okai rendkívül sokrétűek lehetnek, és nehezen meghatározhatóak. Azonban a kutatások azt mutatják, hogy az agyi eltérések és a fejlődési rendellenességek szerepet játszanak a beszédproblémák kialakulásában. A genetikai faktorok mellett az agyi sérülések, az agy fejlődési rendellenességei, a koraszülés, az anyai dohányzás és alkoholfogyasztás is hozzájárulhatnak a beszédfejlődési zavarok kialakulásához. A korai felismerés rendkívül fontos a kezelés és a terápia szempontjából. A szakemberek által végzett korai intervenció, a speciális oktatási módszerek és a logopédiai terápia hatékony lehet a beszédfejlődési zavarok kezelésében. A gyermek fejlődésének javításához és a beszédképesség fejlesztéséhez mindenképpen korai kezelésre és megfelelő támogatásra van szükség.

Az olvasás és az írás megtanulása nagyban függ a megfelelő fonológiai készségektől, amelyek az egyén képességeitől és a nyelvi környezettől függően változók. A fonológiai készségek javítása a nyelvi zavarok és a diszlexia kezelésének egyik kulcsa lehet. Az írás- és olvasástanulás valamennyi érzékelő, felfogó és alkotó képességünk maximumát igényli. Rendkívül kicsi szimbólumokat kell megkülönböztetni, és megfelelő sorrendbe tenni, hogy szavakat alkossunk. A nyelvi (írásos és szóbeli) készségek és képességek alakulásának az alapja a hallásészlelés megfelelő színvonala és fejlettsége. A lányok beszédkészsége általában hamarabb fejlődik, de az eltérések általában kiegyenlítődnek az idő múlásával. 

A diszlexia a legelterjedtebb olvasási nehézség, míg a diszgráfia a legismertebb írási nehezítettség. Az agyi eltérések, amelyek a diszlexia és a diszgráfia hátterében állnak, általában az idegrendszeri kapcsolatok fejlesztésével hatékonyan kezelhetők. A fejlesztésben részt vevő gyerekek általában könnyebben tudják összekapcsolni a betűket és a hangokat, ez pedig könnyebbé teszi számukra az írás és az olvasás bonyolult folyamatát. Az agyunk feladata az érzékelési folyamatok koordinálása, és az érzékelések rendszerezése, összerendezése, lokalizációja, valamint jelentéssel bíró dolgokká történő átalakítása. A mozgás által külvilágból felvett ingerek segítik azok rendeződését, kiterjedését, és így a magasabb rendű funkciók fejlődését is. A mozgásészlelés éppen ezért visszahat az észlelési folyamatra, a motoros funkciók tehát kulcsfontosságú szerepet játszanak a tanulásban.

Komplex mozgásterápiás fejlesztés

A komplex mozgásterápia, amely a mozgásfejlesztéssel az idegrendszeri érés fejlesztését célozza meg, hatékony eszköz lehet a tanulási nehézségek, így a különböző "diszes" tünetek leküzdésében. Az idegrendszeri szerveződési folyamatok, amelyek a bal és jobb agyféltekék együttműködésére épülnek, az agyféltekék közötti kommunikáció hiányában zavarokat okozhatnak a beszéd- és nyelvi fejlődésben, az olvasási és írási képességek kialakulásában, valamint az emlékezetben. A komplex mozgásterápia általában a funkcionális és a motoros képességek fejlesztésére fókuszál, ugyanakkor a mozgás összehangolásával és a testtudatosság javításával hatékonyan támogathatja az idegrendszeri szerveződést. Az ilyen típusú terápia, amely mozgással és érzékeléssel segíti az agyféltekék közötti kommunikációt, hatékonyan javíthatja a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek tanulási eredményeit.

A tornázás során a mozgás a vizuális, verbális és érzelmi stimulációval együtt járul hozzá az idegrendszeri érés fejlesztéséhez. A komplex mozgásterápia, nem csak a tanulási nehézségek leküzdésében segíthet, hanem a gyermek egész életében előnyöket biztosíthat a személyes, szociális és szakmai életben. Ráadásul még öröm is...