Az énkép és a tanulás közötti kapcsolat régóta vizsgált téma, és számos kutatás rávilágított, hogy az énkép rendkívül fontos szerepet játszik a tanulási sikerességében. A pozitív énképpel rendelkező diákok motiváltabbak és hatékonyabbak, míg az alacsony énképpel rendelkezők általában inkább elkerülik a nehéz feladatokat, és gyakran kudarcot szenvednek. A KMT különösen hasznos lehet úgy a tanulási képességfejlesztésben, mint az énkép javításában, mivel segíti a gyerekeket a mozgás és a testtudat fejlesztésében. A KMT játékos formában biztosít korai sikerélményeket, melyek segítenek megerősíteni az énképet. Nagyobb gyermekek esetében az alapvető mozgáselemek és csecsemőkorban elsajátított mozgásminták frissítésével és javításával segíthet a testtudat és az önbizalom fejlesztésében, ami végül javítja a tanulási eredményeket is.

Énkép

Az énkép olyan állandósult mentális kép, amit az ember önmagáról alakít ki és tart fenn. Ez tartalmazza mindazokat a tulajdonságokat és jellemzőket, amelyek külső szemlélő számára is hozzáférhetőek, valamint általa az egyén kísérletet tesz önmaga objektív szemlélésére. Kialakítása általában nem egyszerű, mert a társadalmi elvárások sokszor pontatlanok és túlzóak, az ezeknek való megfelelés súlyos következményekkel járhat az egyén számára. Az énképpel kapcsolatos kérdések általában a tizenéves korral hozhatók kapcsolatba, de valójában már korábban megjelenik az ember életében az önmagához való viszony értelmezésének igénye, és ezek a kérdések gyakran egy életen át befolyásolják teljesítményünket és világhoz való viszonyunkat.

Önismeretre és folyamatos önfejlesztésre van szükség az egészséges énkép fenntartásához, hiszen énképünk nagyban meghatározza, hogyan látjuk önmagunkat és hogyan viszonyulunk a külvilághoz, ennek pedig egész életünk során komoly hatása lehet.

Mozgásfejlődés kisgyermekkorban

A kisgyermekek mozgásfejlődése a korai életéveikben nagyon sok változáson megy keresztül. A 2 éves gyerekek már szaladnak, székre másznak, labdát rúgnak és felkapaszkodnak a lépcsőn. Fél évvel később már képesek páros lábbal ugrani, rövid ideig pedig már egy lábon is meg tudnak állni. 3 éves korra a legtöbb gyerek már triciklit tud hajtani, és képes váltott lábbal járni a lépcsőn, egy évvel később felső dobással képesek dobni, hogy aztán megállíthatatlanul rohangálhassanak, ugrálhassanak, ezáltal felfedezzék a világot. Épp ebben - a világ felfedezésében - rejlik a legfőbb kapcsolat a mozgás és a tanulás között.

A nagymozgások mellett folyamatosan fejlődik a kisgyermek finommotoros készsége is, amely például a ceruzafogás során válik kiemelt területté. Előbb csak "körkörös" firkákat rajzolnak a picik, majd 3 éves korra már képesek elnevezni a rajzukat, bár az még mindig felismerhetetlen lehet. Az idő előrehaladtával felismerhetőbb rajzokat készítenek, de az arányok még lehetnek torzak, és az ábrázolt tárgyak részei nem feltétlenül érintkeznek egymással. 5 éves korra azonban a gyerekek már úgy rajzolják a dolgokat, ahogy ők látják, ami azt jelenti, kialakul a perspektíva és a több nézőpont érzékelése és megjelenítése. Az emberrajz is finomodik, és 5 éves korban már hat testrészük van a rajzolt embereknek, 6 éves korra pedig már ruhát is adnak nekik.

A nagymozgásoknak és a ceruzafogáshoz is szükséges finommozgásoknak szoros összefüggésük van. Az írás és ceruzafogás készségei általában 3-4 éves korukra alakulnak ki. Azonban a kézdominancia - hogy melyik kezüket használják jobban - csak 5-6 éves korukra szilárdul meg. Néhány gyereknek későbbi időpontban is megszilárdulhat kézdominanciája, ám a lassabb fejlődés nehézségeket okozhat pl. a vékony sorközű írásban.

Mozgás és tanulás összetett kapcsolata

Az aktív mozgás és tanulás összefüggései egyre inkább bizonyítást nyernek a kutatások eredményei alapján. Az új információk könnyebb elsajátításában és jobb teljesítményben nyilvánul meg, ha a tanulók a mentális folyamat előtt, mellett és után fizikailag is aktívak. Ezt igazolták az 1. és 6. évfolyam közötti tanulókon végzett vizsgálatok is. Az alaposan megtervezett testnevelési programok és a speciálisa a tanulási képességek javítását, fejlesztését célzó mozgásterápiás foglalkozások, terápiák (mint pl. a KMT) növelhetik a tanulási teljesítményt.

Sajnos a fizikai aktivitás hiánya azonban komoly problémákat okozhat, a teljesítmény romlásához vezethet. Az elmaradt mozgásfejlődés idegrendszeri éretlenséghez vezet, az pedig tanulási nehezítettséget eredményezhet. Ráadásul, ha az izomrendszer gyenge és fejletlen, az további egészségügyi problémákat okozhat. Az agynak tehát mozgásra van szüksége a hatékony működéshez, és a testmozgás hatására minden porcikánk fogékonyabb az új ismeretekre, megértésekre. Ezen kívül a testmozgás segít a stressz csökkentésében, a jókedv megtartásában és a figyelem növelésében is. Ezért fontos a rendszeres testmozgás és annak tudatos alkalmazása a mindennapokban.

Tanulás és énkép

Az énkép és a tanulási eredmények közötti kapcsolat évtizedek óta vizsgált téma, és számos kutatás eredménye alapján úgy tűnik, hogy az énkép jelentős hatással van a tanulási eredményekre. Több kutató is arra a következtetésre jutott, hogy a pozitív tanulási énkép fejlesztése motiváló hatással lehet a tanulásra, és segíthet a tanulási eredmények javításában. Az énképfejlesztő modell szerint elsősorban az énkép van hatással a tanulási eredményekre, és nem fordítva. Ennek megfelelően az iskolákban az énkép megerősítésére van szükség, amely azután majd a tanulási eredmények növekedéséhez fog vezetni. Azonban a készségfejlesztő modell szerint a tanulási énkép az iskolai teljesítmény, a tanulási eredményesség függvénye, így elsősorban a készségek fejlesztésére kell törekedni, hiszen ez vezet majd a pozitív énkép kialakulásához. Bármelyik elmélet mentén is gondolkodunk a kérdésről, az bizonyos, hogy az egészséges, fejlett énkép és a jól működő, jól szervezett készség- és képességrendszer kölcsönösen támogatják egymást. Ha bármelyiket is fejlesztjük külön-külön, szinte biztosan fejlődik vele a másik is.

Az énkép tanulási eredményekre gyakorolt hatása inkább motivációs, semmint társas folyamatokkal magyarázható. Ha egy tanuló pozitív énképpel rendelkezik az iskolai teljesítményét illetően, motiváltabbá válik céljai elérésében. Az a magabiztosság, amely általában a pozitív énképpel párosul, hatékony feladatorientációt tesz lehetővé. Az alacsony énképpel rendelkező diákok általában inkább elkerülik a nehéz feladatokat, és gyakran kudarcot is szenvednek. Ezért fontos az iskolában az énkép megerősítése és a tanulási készségek fejlesztése egyaránt, hogy a diákok sikeresek legyenek és pozitív énképpel rendelkezzenek a tanulással kapcsolatban.

Miben segíthet a KMT?

A komplex mozgásterápia 5-10 éves gyerekek esetében még arra az ösztönös fejlődésbeli jellemzőre épít, hogy a gyermek szeret mozogni, és minden tudást, mint a szivacs szív magába. Ha ekkor megfelelő támogatásban részesül a kisgyermek, játékos formában jut korai sikerélményhez, ez pedig pozitívan befolyásolja énképét. Ezzel együtt a mozgás hatására fejlődik az idegrendszere, érik a testtudata, összességében tehát számos pozitív hozadékkal gazdagodik, melyek együttesen mind megerősítik őt saját készségeiben és képességeiben.

A nagyobb gyermekek 10-14 éves korban már olyan kihívásokkal is szembesülnek, melyek az iskolai teljesítménnyel szoros összefüggésben vannak. Ők már megtapasztalják azt az érzést, hogy rájönnek "mit kéne tudni", és ennek meg akarnak felelni. A KMT azáltal lehet a nagyobbak segítségére, hogy olyan alapvető mozgáselemeket, csecsemő és/vagy kisgyermekkori mozgásmintákat frissít fel, javít, tudatosít, melyek segítenek az agy újraszerveződésében, ezáltal támogatják a tanulási képességek hatékonyságát. Arról nem is beszélve, hogy a mozgás stresszoldó hatással is bír, tehát a megfelelési kényszer és a mindenhonnan érkező nyomás miatt feszült gyermek a KMT-s foglalkozás után nyugodtabbá, a mozgás során felszabadult hormonok hatására kiegyensúlyozottabbá válik.

Nagyobb gyerekeknél (akár a középiskolás korosztálynál), felnőtteknél (egyetemisták és akár fiatal munkavállalók esetében) és idős korban ugyancsak hatékony stresszoldó és énképjavító módszer lehet a KMT, de emellett számos egyéb hozadéka is van az idegrendszer karbantartásának. Manapság a LLL (lifelong learning) korában a felnőttek is mindennapos tanulásra szorulnak, és tudjuk, hogy ez néhány év kihagyással nem is olyan egyszerű. A KMT látszólag könnyűnek tűnő, a gyerekek számára valóban könnyű gyakorlatai azokat az idegrendszeri kapcsolatokat frissíti fel, vagy épp alakítja ki, melyek az évek során elfelejtődnek. Ennek köszönhetően a KMT jótékony hatással lehet a nagyobb gyerekek, de akár a felnőttek tanulási képességeire is, nem beszélve az idősebb korosztály "idegrendszeri karbantartásáról".