Friss blogbejegyzésemben azt fejtegetem, hogy milyen szoros kapcsolat van a mozgásfejlődés és az idegrendszer érése között. Közismert, hogy amiként az idegrendszer érik, a fejlődés lehetővé teszi a pontos és koordinált mozgások végrehajtását, ez pedig szükséges a finom mozdulatokhoz, például ceruzafogáshoz vagy a beszédkészség kialakulásához. A finommotorika és a nagymozgások egyaránt támogatják a precíz ujjmozgások, az arckifejezések és a nyelv kontrollált mozgatását, ami támogatja a beszédkészség kialakulását és fejlődését. Mindezek összehangolt fejlődése teszi lehetővé az összetett hangképzést, amely elengedhetetlen a beszédértéshez és a beszédprodukcióhoz. Hogy ebben hogyan segíthet a komplex mozgásterápia (KMT), az a cikkből kiderül...

Az alapvető mozgások szerepe a beszédfejlődésben

A gyermekkori mozgások, mint például a kúszás, mászás, guggolás és járás számos pozitív hatással vannak a beszéd fejlődésére. Első és legfontosabb, hogy ezek a mozgások segítik a testtudat kialakulását. Amikor a gyermek felfedezi testének különböző részeit, és megtanulja őket irányítani, az nagyban hozzájárul a testérzet és testtudatosság fejlődéséhez. Ez a tudatosság fontos azoknak az izmoknak az aktiválásához, amelyek részt vesznek a beszédhangok kialakításában.

A mozgások továbbá segítik az egyensúlyérzék fejlődését is, hiszen amikor a gyermek kúszik, mászik és jár, egyensúlyban kell tartania testét, ami az izmok és az idegrendszer összehangolt működését igényli. Ez az egyensúlyérzék a későbbiekben segíti a beszédértékek (pl. időtartam, zöngés és zöngétlen párok) helyes kiejtését, mivel a hangképzéshez is szükség van az izomkoordinációra és az egyensúlyra. Az alapvető mozgások során a gyermek izmai is fejlődnek. A guggolás, mászás és járás aktív izommunkát igényelnek, ami erősíti a láb-, kar-, és törzsizmokat.

A beszédfejlődés és a mozgásfejlődés közötti összefüggések komplexek és egyedi lehetnek. Minden gyermek egyedi fejlődési ütemet követ, és lehetnek eltérések az egyes mérföldkövek elérésében. Nem minden gyermek kezdi el a járást azonos időpontban, és ez nem feltétlenül jelzi problémát. Azonban, ha az egyes mérföldkövek elérése hosszú ideig elmarad, vagy súlyosabb fejlődési késés jelei láthatók, érdemes szakemberhez fordulni a vizsgálat és értékelés céljából.

Finommotoros képességek és beszéd

Az egyik legkomplexebb idegrendszeri tevékenységünk, a beszéd, számos nem szóbeli folyamat együttes fejlődését igényli, mint például a mozgás vagy az emlékezet. Ha ezek a folyamatok a tipikustól eltérő ütemben fejlődnek, akkor a gyermek beszédfejlődése is elmaradhat vagy késlekedhet.

Kutatások kimutatták, hogy a mozgáskoordináció és a nyelvi zavarok azonos idegrendszeri rizikófaktorral függenek össze. A beszéd- és nyelvi elmaradással küzdő gyerekeknél gyakran megfigyelhető a mozgásügyetlenség. Kutatásokkal igazol tény, hogy az iskolába lépés előtt álló gyermekek 52%-ánál tapasztalható mozgásbeli alulműködés, és az iskolai évek során megjelenő olvasási nehézségek is kapcsolódhatnak a mozgás- és nyelvi fejlődéshez. Az idegrendszeri éretlenség gyakran áll az ilyen problémák hátterében, legyen szó mozgáskoordinációs vagy tanulási nehézségekről.

A finommotoros készségek fejlődése mellett a komplex idegrendszeri fejlődésben nagy szerepe van a nagymozgások (a járás, a futás, ugrás, egyensúlyozás, felülés, kúszás, mászás, rúgás, hajítás) fejlődésének. A mozgáskoordináció, amikor különböző mozgásokat összehangolunk, például a szem-kéz-koordináció, elengedhetetlen az egyszerű mindennapi tevékenységekhez, mint például egy labda elkapása vagy egy kulccsal való ajtónyitás. A nagymozgások, amikor az egész testünket és izomcsoportjainkat összehangoltan használjuk, szintén fontosak a beszédfejlődés szempontjából.

A nagymozgások nemcsak a fizikai aktivitáshoz, sportoláshoz és közlekedéshez kapcsolódnak, hanem az önálló élet minden területén szükségünk van rájuk, az öltözködéstől kezdve egészen a tanulásig. A mozgásfejlődés szorosan kapcsolódik az idegrendszer éréséhez, és ha egy bizonyos mozgásfejlődési szakasz kimarad vagy nem fejlődik megfelelően, az érzékelő és irányító központok is hiányosságokkal küzdenek. Ez pedig más problémákhoz vezethet.

Carl Henry DELACATO kidolgozott egy terápiát, amely lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy a mozgás szintjén újra átéljék korábbi fejlődési szakaszokat. Ennek a terápiának a célja, hogy az elmaradt területek lehetőséget kapjanak a hiányosságok pótlására.

Delacato szerint, ha észlelünk mozgásfejlődési és idegrendszeri érésbeli elmaradottságot, és ezt mozgásos gyakorlatokkal beérleljük, sokkal jobb alapot nyújtunk többek között az anyanyelvi készség fejlődésének. A terápia során a gyermekek olyan mozgásmintákat gyakorolnak, amelyek az idegrendszerük fejlődéséhez és a beszéd kialakulásához szükségesek, például a terápia középpontjában lehet a kúszás, mászás, járás és más hasonló mozgásformák fejlesztése.

Delacato szerint az idegrendszer ontogenetikai (egyedfejlődési) érésének folyamata során a humán mozgásminták egymásutánjában és egymásmellettiségében épülnek egymásra, ami végül a beszéd, az írás és az olvasás készségének megjelenéséhez vezet. Tehát, ha a mozgásfejlődésben és az idegrendszeri érésben hiányosságokat észlelünk, és ezeket a terápiával korrigáljuk, a gyermek anyanyelvi készsége is jobban fejlődhet. Delacato terápiája tehát azáltal, hogy a mozgás fejlesztésére fókuszál, javíthatja a finommotoros képességeket és közvetve segíthet a beszédfejlődésben is. Az együttesen fejlődő mozgás és beszéd képességek hozzájárulnak a gyermekek kommunikációs és nyelvi készségeinek fejlődéséhez, és elősegíthetik a problémamentes anyanyelvi kommunikációt.

A Delacato módszerén alapuló Kulcsár Mihályné-féle komplex mozgásterápia (KMT) éppen ezt használja ki, és kötött mozgásminták kialakításán, illetve javításán keresztül támogatja az idegrendszer érését, hogy az aztán sikerrel támogassa a jól működő tanulási képességek és funkciók létrejöttét.

Beszédterápia és mozgásalapú megközelítések

A beszédterápia és a mozgásalapú megközelítések (pl. a KMT) olyan terápiás módszerek, amelyek kiegészítik egymást a gyermekek beszédfejlődésének támogatásában. A beszédterápia a kommunikáció és a beszéd segítségével segíti a gyermekeket az érzelmi vagy mentális nehézségek megértésében és kezelésében, míg a mozgásalapú megközelítések a testmozgást és a testalapú technikákat használják a pszichés és emocionális jólét, az idegrendszer fejlesztése és a jobb tanulási képességek elősegítésére.

Az olyan tevékenységek, mint a ritmusos mozgás, a játékos torna és a szabadban való aktív tevékenységek, segíthetnek a beszédhangok helyes képzésében és a beszédterápia hatékonyságának fokozásában. A mozgásalapú megközelítések, például a táncterápia, a mozgásterápia vagy a testorientált pszichoterápia, lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy felfedezzék és kifejezzék az érzelmeket, testi érzeteket és tapasztalatokat a testmozgás révén.

A beszédterápia során a terapeuta segít a gyermekeknek kifejezni az érzéseiket, gondolataikat és tapasztalataikat, valamint megérteni a belső konfliktusokat és a problémák gyökerét. A beszédterapeuta segíti a gyermekeket az önismeret fejlesztésében, a kommunikációs készségek javításában és a problémák kezelésében.

A mozgásalapú megközelítések segítenek a gyermekeknek a testi érzékenység, a testi tudatosság és az érzelmi kifejezés fejlesztésében. A testmozgás és a mozgásterápia lehetővé teszi számukra, hogy megéljék a testükben tárolt érzelmeket és feszültségeket, és segít a testi-lelki egyensúly helyreállításában.

A beszédterápia és a mozgásalapú megközelítések kombinációja erősítheti egymást, és hatékonyabban támogathatja a gyermekek beszédfejlődését. Az aktív mozgás és a testi tapasztalatok által a gyermekek jobban képesek lehetnek az egyes beszédhangok helyes kiejtésére, ezáltal nő az önbizalmuk. Ezek együttesen járulnak hozzá a jobb szociális kapcsolatok kialakulásához és a sikeresebb önérvényesítéshez.

A játék és a kommunikáció kapcsolata

A játék és a kommunikáció szoros kapcsolatban állnak egymással, és fontos szerepet játszanak a gyermekek képességeinek fejlesztésében. A játék során a gyerekek különböző szerepekben és szituációkban használják a testüket és a hangjukat, ami hozzájárul a beszéd és a kommunikáció fejlődéséhez. A játék lehetőséget nyújt a kommunikációra. A kooperatív játékokban például a játékosoknak együtt kell működniük, és ehhez kommunikálniuk kell egymással. Ez a csapatmunkához és a sikeres eredmények eléréséhez nélkülözhetetlen. A játék interaktív és szociális környezetet teremt, ahol a játékosoknak beszélniük kell egymással, megosztani információkat, tárgyalni és stratégiákat kidolgozni. Ezáltal a játékosok fejleszthetik kommunikációs készségeiket és tanulhatnak hatékony kommunikációt. A játék általában olyan történeteket és élményeket kínál, amelyeket a játékosok továbbadhatnak másoknak. A játékosok beszélhetnek a játékélményeikről, megoszthatják történeteiket, tapasztalataikat és véleményüket más játékosokkal vagy a szélesebb közösségekkel. Ez a kommunikáció lehetővé teszi a játékosok számára, hogy kapcsolatba lépjenek egymással és megosszák az élményeiket.

Vass Rebeka egy óvodai kutatás során vizsgálta a fejlesztő játékok és az anyanyelvi készségek összefüggéseit. (A kutatásról készült publikációt lásd lent.) Az alkalmazás során láthatóvá vált, hogy az anyanyelvi fejlesztő játékoknak fontos szerepük van a szociokulturális hátrányból fakadó nyelvi nehézségek csökkentésében és az esélyegyenlőség megteremtésében. Bár a kutatásban részt vett kislányok beszédfejlettsége elmaradt a korosztályuktól, mindössze hat hét során tapasztalható volt a pozitív változás beszédfejlődésükben. Az anyanyelvi játékok mindennapi tevékenységekbe való beépítése lehetőséget teremtett a gyerekek számára, hogy játékos formában gyakorolják a kommunikációt. Az óvodapedagógus mellett a fejlesztő pedagógus és a logopédus segített a kislányok fejlődésében, de az anyanyelvi játékok módszerét korábban nem alkalmazták az óvodában. A hat hét elteltével egyértelműen látszott, hogy a kislányok egyre ügyesebben és rövidebb idő alatt végezték el a feladatokat. Ez a változás pozitív hatással volt a beszédészlelésükre, beszédmegértésükre és beszédprodukciójukra. A növekvő beszédbátorságuk pedig javította a kommunikációjukat.

Az eredmények azt bizonyítják, hogy az anyanyelvi fejlesztő játékok, és úgy összességében a mozgásos fejlesztés hatékony eszközök a szociokulturális hátrányokból eredő nyelvi nehézségek csökkentésére és az esélyegyenlőség megteremtésére. Ugyanakkor az anyanyelvi fejlesztő játékok nemcsak a beszédfejlesztésre, hanem az együttműködésre, a kommunikációs készségek fejlesztésére és a társas kapcsolatok építésére is pozitív hatást gyakorolnak. Ezért fontos, hogy a játék és a kommunikáció szoros kapcsolatára építve kihasználjuk a játékban rejlő lehetőségeket a gyermekek fejlődésének támogatására.

FORRÁS:

VASS Rebeka (2021) Az anyanyelvi fejlesztő játékok jelentősége az óvodai nyelvi-kommunikációs nevelésben. In: Örökség és megújulás. Sárospataki Pedagógiai Füzetek (28). Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó, Eger, pp. 97-117. https://real.mtak.hu/121763/1/97_117_Vass.pdf